Müller Péter a közismert író, dramaturg leőadását ajánlom figyelmede a boldogságról.

A boldogság az elmúlt aranykor emléke bennünk. Nagyon fontos – meghatározó az életünkben, beszélni róla azonban nem könnyű – meséli Péter.

Hindu vallásban például az isteni minőség három állapotából az egyik – az Ananda – azaz Boldogság.

Függőségi viszony

A mai ember elsősorban külvilág függő – állítja Müller Péter. Még az olyan hétköznapi jelenség is mint az időjárás – ezt bizonyítja. Szép időben könnyű a boldogságról beszélni, de rosszban ….

Amennyiben bárkit kérdezel a boldogságról – akkor nem tudja meghatározni – csak azokat a külső körülményeket kezdi sorolni, melyek szerinte ebbe az állapotba juttatják.

A belső napunk

Péter megindítóan meséli színésztársai történetét, akik életük legnehezebb pillanataiban is tudtak boldogak lenni.

Dajka Margit édesanyját veszítette el éppen, karjaiban halt meg – Márkus László pedig hosszú betegeskedés után, már gyakorlatilag haldoklott amikor is a színpadon mégis képesek voltak boldogan, szórakoztatóan úgy játszani – hogy a néző a fájdalmukból mit sem látott.

Képesek voltak belülről megteremteni azt az állapotot, ami kifelé ragyogást mutatta és a boldogságot.

Minden embernek van egy belső napja – lelkem magja – a teremtő „ÉN” – mely örök fénnyel ég – ennek az alap állapota a boldogság.

Elvéted az életcélod, ha nem találod meg a belső napodat. Nincs olyan külső tényező, ami boldoggá tudna tenni!

A legtöbb amit megtehetsz a gyermekedért az az, hogy te boldog leszel!

Különös, hogy mikor a boldogság aranykorát idézi fel Péter – akkor a II.Világháború idején találja magát – (mint Csíkszentmihályi professzor is akinek Flow élménye volt akkor ). A háború borzalmai között mégis édesanyja sugárzó boldog természete ami megmaradt emlékeiben.

Ő is szorongott természetesen a háború borzalmai miatt, azonban tudta -hogy lelkiállapotát elsősorban a saját belső napja határozza meg.

Boldog édesanya mellett az ember másképp nő fel. NE A GYERMEKET BOLDOGÍTSD!

Ragyogjon a napod – érezze az a gyermek, hogy van egy boldog anyukája!

A keleti és a nyugati út a boldogság felé

Keleti út:

Az út önmagunk felismeréséhez a felülemelkedés útja. Eszközei a jóga az önismereti meditáció – mely az elme lecsendesítésére irányul – Ki vagyok én?

Az ilyen meditációban nem meglátja, hanem átéli az ember, hogy ki is valójában – visszatérsz saját középpontodba. Például Eckhart Tolle – A most hatalma című művében olvashatsz erről bővebben.

Nyugati út:

• a kifelé rohanást olyan mértékig űzi, amíg elpattan
• amíg a szenvedés mélypontjára kerül, majd elpattan
• halál élmény egy stációja elviselhetetlen, amikor az egyén megszűnésének félelmétől pánikba esünk – és egyszer csak átszakad valami – és ami ezután ottmarad – a boldogság és a szeretet.

Az európai ember számára sajnos ez utóbbi út ami közelebb áll. Müller Péter is egy ilyen halálközeli élményt tapasztalt meg, mely meghatározó élmény lett életében.