A boldogság utáni sóvárgás, a beteljesülés utáni vágy meghatározó az életünkben.

Nincs két egyforma ember a földön. Legyél akár gondos családanya, vagy sikeres üzletember – mégis mindannyian a boldogságot keressük – a boldogság nyomában járunk.
Csak abban különbözünk, hogy ki így, ki úgy akarja elérni az áhított Boldogság állapotát.

Jó, de mi is a Boldogság?

A Boldogság egy tudatállapot, mely alkalomadtán rövid ideig látogat meg bennünket – és kimondhatjuk,
hogy bármennyire is szeretnénk jelenlétét fenntartani sokáig és megtervezni, előidézni felbukkanását – ő mindig kiszámíthatatlan marad számunkra.

Ahhoz, hogy megértsük – miért is van ez így néhány fontos törvényszerűséget kell megértenünk!

1. A Boldogság egy érzelmi állapot – tudatállapot.
2. Az érzelmeket az elménkben jelenlévő, meghatározó gondolataink hozzák létre.
3. Az érzelmek testi tüneteket generálnak.
4. Hosszan fennálló testi tünetek (akár jó vagy rossz) egy típusú ismétlődő gondolatséma tartós jelenlétére utalnak.
5. Az egyik oka tehát a Boldogság / Boldogtalanságunknak a gondolatainkban keresendő
6. Gondolataink kb 4% a tudatos csak (szándékunk szerint irányított) és 96% a tudattalanból fakad (ösztönösnek tűnő), melyek 80% a rendszeresen ismétlődő sémák szerint fut elménkben

Miért érezzük ilyen intenzíven a Boldogság hiányát?

A nyugati ember felnőtté válása során sorra olyan megmérettetésekkel találkozik (az iskolarendszerben), amely főleg
a bal agyféltekénket dolgoztatja meg. Bal agyféltekénk a racionális döntésekért, míg a jobb félteke az érzelmi
dolgokért felel. Végeztek egy kísérletet Európai és Japán emberekkel, melyben egyforma feladatok megoldása közben
vizsgálták a résztvevők agyi aktivitását. A racionális feladatoknál, (mint például a matek) mindkét csoportnál a
bal agyfélteke mutatott intenzitást. Amikor azonban istenről kellet gondolatokat formálniuk a Japán származású
emberek 100%-a dominánsan jobb agyféltekés működésre váltott, míg az európaiak bal agyféltekével próbálták megoldani ezt a feladatukat is.

Ennek a jelenségnek tulajdonították azt a következtetést, hogy az európai emberek elméjének megszokott működési
szokásai eredményeznek egyfajta egyensúlytalanságot az agy működésében – ebből ered az az érzelmi éhségünk, amit
igyekszünk kielégíteni ezzel, azzal.

Vágyaink beteljesülése Boldoggá tesz bennünket?

Inkább egy emelkedettebb érzelmi állapotnak nevezném, amit zömében elérhetünk vágyaink beteljesülésével, melyet rövid ideig érezhetünk át és talán ez kicsit a Boldogság. Sokszor előforduló problémát okoz a szűnni nem akaró éhség miatt egy – egy vágyunk mániákus hajszolása, ami szenvedélyünké is válhat és függőség kialakulásához is vezethet. Gondolom ismerős például a folytonos „nasizás”, a rendszeres alkohol fogyasztás,szexuális élmények hajszolása, televízió nézés, az interneten lógás, stb.

Legtöbbször azt tapasztalhatjuk azonban, hogy vágyaink valóra válása után egyáltalán nem érezzük a kívánt Boldogságot, sőt
valamiféle üresség érzés kerít hatalmába bennünket. Elvette a sors tőlünk, amiért vágyakoztunk. Most kereshetünk ismét valamit
az elménk számára, hogy legyen miért „élnie”. Szerencsére már tömött sorokban várakoznak az újabb és újabb, kisebb – nagyobb
vágyaink, hogy valóra váltsuk őket is. Hátha most Boldog leszek!

Boldogságunkat hamis én tudatunk miatt kívülről eredeztetjük. Ez annyit jelent, hogy tévesen a minket körülvevő világtól várjuk, hogy Boldoggá tegyen bennünket. Ennek három alappillére az Egészség, a Kapcsolatok és a Vagyoni helyzetünk. Majd, ha vágyaim beteljesülnek akkor boldog leszek. Majd, ha sok pénzem lesz Boldog leszek. Majd, ha megtalálom a szerelmet, vagy nem lesznek párkapcsolati problémáim akkor leszek Boldog.

Elégedettség és/vagy Belső Béke

Eckhart Tolle spirituális tanító mondta a következőket:
Egy mentális működészavar áldozatai vagyunk.
Ugyanis nem lehetünk Boldogok mindaddig, míg nem tapasztaljuk meg valódi énünket és csak ezt követően
tudunk összhangba kerülni a minket körülvevő világgal. Ezután lehet részünk a Boldogság érzésében, mely szót
inkább az elégedettséggel és a belső békével helyettesít.
A második oka a Boldogság / Boldogtalanságunknak tehát ez a mentális működészavar, amely szerencsére nem „gyógyíthatatlan”.
Néhány nagyon egyszerűnek tűnő gyakorlattal fejleszthető, majd tartósan fenntartható az a tudatállapot melyben elérhetjük ezt az elégedettség érzést.
Csakis akkor élhetjük meg ezt az állapotot, ha megtanulunk Eckhart által adott iránymutatás segítségével intenzíven a Most-ban lenni.
Biztos tapasztaltad már azt a furcsa jelenséget mikor is intenzíven épp dolgozol – és közben például a párod után vágyakozol. Azon ábrándozol, milyen jó is lenne most vele együtt lenni. Aztán mikor haza érsz s munkából, rövid idő után a munkádon kezdesz agyalni. Ötletek kavarognak a fejedben, bűntudat mardos – hogy miért nem tudod most folytatni a munkát, amikor ilyen kreatív roham van rajtad. Szóval nem tudod értékelni azt ami éppen van és nem is érted – fel sem merül miért van ez így – csak igazából mindig gatyául érzed magad.

Hol a jövőbe vágyakozol – majd ekkor vagy akkor jobb lesz az életem vagy a pedig a múltban történt eseményeken rágódsz –
ha akkor ez vagy az történt volna – most mennyivel Boldogabb lenne az életem.

Az emberré válásunk , civilizálódásunk során rengetegen foglalkoztak már a Boldogság titkának keresésével.  Ezeknek a forrásoknak eredtünk nyomába ezen a weboldalon és ötvözve saját megéléseinkkel szeretnék veletek megosztani 🙂